10 gyakori hiba kéziszerszámok használata közben - És hogyan kerülhetők el

Éppen ezért sokszor annyira természetesnek vesszük őket, hogy már nem is gondolunk bele, mennyire könnyű hibázni a használatuk közben.

A legtöbb baleset, sérülés vagy tönkrement alkatrész nem „szerszámhiba”, hanem felhasználói hiba. Jó hír viszont, hogy ezek nagy része tudatos odafigyeléssel megelőzhető. Nézzük végig a tíz leggyakoribb bakit – és azt is, hogyan lehet okosan elkerülni őket.

1. Rossz szerszám a feladathoz

Talán ez a legtipikusabb hiba: „jó lesz az a fogó is” – gondoljuk, és máris csavart húzunk vele, vagy villáskulcs helyett csőfogóval próbálunk anyát lazítani. Ilyenkor nem csak az alkatrészt tesszük tönkre, de a szerszámot is túlterheljük, ráadásul balesetveszélyes helyzetet teremtünk.

Hogyan kerüld el?
Mindig gondold végig, pontosan mit szeretnél csinálni: vágni, fogni, csavarni, mérni, húzni, ütni? A kéziszerszámok nagy része egy jól meghatározott feladatra készült. Ha tiszteletben tartod a tervezett felhasználást, nemcsak biztonságosabb, hanem gyorsabb is lesz a munka.

2. Silány vagy sérült szerszám használata

Repedt nyelű kalapács, elgörbült csavarhúzó, kicsorbult vágóél – sok műhelyben és háztartásban találni ilyen „még jó lesz valamire” darabokat. Ezek azonban rejtett veszélyforrások. Egy repedt nyél könnyen tovább hasad ütés közben, egy kilazult fej elrepülhet, egy kicsorbult penge megakadhat és megcsúszhat.

Hogyan kerüld el?
Időnként nézd át a készletedet, és ami szemmel láthatóan sérült, azt javítsd, ha lehet – ha nem, inkább cseréld le. Egy komolyabb sérülés vagy baleset sokkal többe kerül, mint egy új kéziszerszám.

3. Nem megfelelő testtartás és erőkifejtés

Sokan furcsa pózokban, csavarodott háttal, fél lábon egyensúlyozva próbálnak erőt kifejteni egy makacs csavarra vagy szorult kötésre. Ilyenkor nemcsak az izmokat terheled feleslegesen, de az egyensúly is bizonytalanabb, ráadásul, ha a szerszám megcsúszik, sokkal nagyobb erővel szabadul ki a kezedből.

Mit tehetsz?
Állj stabilan, két lábbal a talajon, amennyire lehet, a szerszámra kifejtett erő iránya essen egybe a tested tartásával. Ne nyújtózkodj túl messzire, inkább mozdulj közelebb, használd a tested súlyát is, ne csak a csuklód erejét. Ezzel nemcsak biztonságosabb, de kevésbé fárasztó is lesz a munka.

4. Védőfelszerelés mellőzése

„Csak két vágás, minek a szemüveg?” – hangzik el gyakran. A baj ezzel az, hogy a legtöbb baleset pont ilyen „csak egy pillanat” helyzetekben történik. Egy leváló fémdarab, egy elszálló vezetékvég, egy lepattanó csemperedarab bőven elég lehet ahhoz, hogy maradandó sérülést okozzon.

Érdemes megszokni, hogy ahol vágás, csiszolás, fémforgács vagy törékeny anyag van, ott védőszemüveg is van. Ha nagyobb erőkifejtést végzel, egy csúszásmentes kesztyű is jól jöhet, és bizonyos helyzetekben a hallás- vagy légzésvédelem sem luxus.

5. Rendetlen, csúszós munkaterület

A kéziszerszámok biztonságos használata nem csak magáról a szerszámról szól, hanem arról is, hogy mi veszi körül. Olajos padló, szétszórt csavarok, kilógó kábelek, instabil fellépő – mind olyan kockázati tényező, amely önmagában talán nem tűnik vészesnek, de együtt könnyen balesethez vezet.

A jó gyakorlat az, hogy munka előtt és munka közben is figyelsz a rendre. Ha leejtesz egy szerszámot vagy anyagot, inkább hajolj le érte azonnal, minthogy később elbotolj benne. Ha kifolyik valami, töröld fel, ne lépj rajta át még tízszer. A rendezett környezet nem finnyásság, hanem a biztonság része.

6. Túl nagy erő alkalmazása – hosszabbító csövek, „okos” megoldások

Sokunk ismeri azt a trükköt, amikor a villáskulcsra egy csövet húzunk, hogy nagyobb erőkart kapjunk, vagy csavarhúzó nyelét kezdjük el kalapáccsal ütni, hátha úgy könnyebben „megindul” a csavar. Ezek a megoldások nagyon csábítóak, de nem erre tervezték a szerszámokat.

A túlterhelt szerszám elpattanhat, eltörhet, és ilyenkor az erő nem az anyagra hat, hanem valahol máshol szabadul ki – gyakran a kézfejeden, az arcodon vagy a testeden. Ha egy kötés ennyire nem akar engedni, inkább keress más módszert: használj behatoló olajat, melegítést, speciális lehúzót vagy nagyobb, erre alkalmas szerszámot.

7. Helytelen tárolás, elhanyagolt karbantartás

A kéziszerszámok sem „szeretnek” nyirkos sarokban, szétdobálva heverni. A rossz tárolási körülmények rozsda, elszíneződés, megkopott markolat formájában köszönnek vissza. Egy berozsdásodott csavarhúzóhegy vagy egy akadozó csuklójú fogó nem csak kényelmetlen, hanem veszélyes is: könnyebben csúszik, szorul, akad, emiatt kiszámíthatatlanabb a viselkedése.

A megelőzés egyszerű: tiszta, száraz szerszámot teszünk el, és száraz, rendezett helyre tesszük. Néha nem árt áttörölni őket egy kevés olajjal, és figyelni rá, hogy az élek, vágófelületek ne koccanjanak állandóan más fémhez.

8. Szigeteletlen szerszám használata villanyszerelésnél

Az elektromos munkáknál elkövetett hibák között az egyik legveszélyesebb, amikor szigeteletlen kéziszerszámot használnak. Még ha ki is kapcsolod a főkapcsolót, előfordulhat, hogy egy áramkörben maradt feszültség, vagy valaki véletlenül visszakapcsol valamit. Ha a szerszám fém része és a kezed között nincs megfelelő szigetelés, könnyen áramütés lehet a vége.

Ha elektromos elosztók, kapcsolók, konnektorok, lámpatestek környékén dolgozol, mindig elektromos munkára alkalmas, megfelelően szigetelt fogókat és csavarhúzókat használj, és az ellenőrzéshez is célszerű feszültségvizsgálót bevetni, nem „érzésre” dolgozni.

9. Szerszámok kölcsönadása kontroll nélkül

Műhelyben, munkahelyen vagy akár otthon is gyakori helyzet, hogy a szerszámkészletet többen használják. Ez önmagában nem gond, de könnyen káoszhoz vezethet, ha senki nem felel érte, hogy mi hogyan tér vissza a helyére – vagy visszatér-e egyáltalán.

A biztonság szempontjából itt két dolog a lényeg: egyrészt mindig tudd, mi van a kezed ügyében, másrészt a többiek is legyenek tisztában azzal, hogyan kell adott szerszámot használni. Ha valaki rosszul használja, tönkreteszi vagy megsérül vele, az később rád is visszahathat, amikor ugyanazt az eszközt előveszed.

Érdemes egy minimális szabályrendszert kialakítani: ki mit vihet el, hová teszi vissza, mit kell jelezni, ha valami eltört vagy megsérült. Ez nem „szőrszálhasogatás”, hanem a biztonságos, felelős közös szerszámhasználat alapja.

10. Használati útmutató figyelmen kívül hagyása

Bár a kéziszerszámok többsége egyszerűnek tűnik, sok eszköznél mégis van néhány gyártói ajánlás, amit nem véletlenül írnak le: nyomatékkorlát, maximális terhelés, használati mód, tiltott felhasználási területek. Ezeket sokan reflexből átugorják, mondván „úgyis tudom, hogyan kell ezt használni”.

A valóságban viszont a gyártó pontosan tudja, milyen határértékek között tesztelte az eszközt. Ha ezeket figyelmen kívül hagyod, könnyen olyan helyzetbe hozod a szerszámot, amire nem tervezték. Lehet, hogy egyszer még kibírja, de hosszú távon biztosan csökkenti az élettartamát, és növeli a baleset kockázatát.

Összegzés: tudatosság nélkül nincs biztonság

A kéziszerszámok használata elsőre magától értetődőnek tűnik, ezért is olyan könnyű belecsúszni a fenti hibákba. Rossz szerszám a feladathoz, sérült eszközök, rendezetlen munkatér, védőfelszerelés hiánya, túlzott erőlködés, villanyszerelés szigeteletlen szerszámmal – mind olyan baki, amelyet egy kis odafigyeléssel el lehetne kerülni.

A biztonságos munkavégzés alapja, hogy megfelelő minőségű, épp állapotban lévő szerszámokat használj, tiszta és rendezett környezetben, a saját fizikai határaidat, az adott feladat jellegét és az alapvető munkavédelmi elveket figyelembe véve. Ha mindezt szokássá teszed, akkor nemcsak a balesetek számát csökkented, hanem gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb idegeskedéssel tudsz dolgozni – akár otthon, akár a műhelyben.